Megnéztük, mennyivel lett olcsóbb az árrésstop miatt a húsvét és még mi is meglepődtünk

Sokkal kevesebbe kerül most az ünnep, mintha egy hónapja lett volna.

„Tíz évvel ezelőtt annak esélye, hogy egy nő élete során megházasodik, 36 százalék volt, jelenleg ez 94 százalék” – fedte fel a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója és rámutatott, hogy a házasságkötések száma főleg a családtámogatási intézkedések következtében ugrott meg, és ennek köszönhetően több gyermek is születik. Nagyon érdekes, hogy Finnország esetében a szakértő a globalizáció okozta bizonytalanságokat említi: ez azt is jelentheti, hogy hazánk sikeresen védte ki e globalizációs bizonytalanság káros hatásait.
Sok éven át az északi országok álltak a termékenységi ráta dobogóján, de úgy tűnik, hogy az utóbbi 8-10 évben ez teljesen megváltozott – fejtette ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, Spéder Zsolt a Portfolio-nak adott interjúban.
Finnországban a termékenységi arányszám 1,87-ről 1,34-re zuhant – mutatott rá.
Makronóm vélemény
Meglepő, hogy a szociális és jóléti szempontból szinte minden esetben mintaországnak beállított északi állam, Finnország ilyen meredek demográfiai lejtőre ült fel. Ez felveti azt, hogy a gazdaságpolitikának és a társadalomnak mindig meg kell újítania önmagát, alkalmazkodva az új folyamatokhoz, lokális megoldásokat adva globális problémákra.
Érdekes, hogy Magyarország esetében miért nem jelentett ilyen komoly korlátot a globalizáció és annak bizonytalanságai – válaszunk az lehet, hogy hazánk képes volt érzékelhető biztonságot, stabilitást és folyamatosan javuló jólétet teremteni társadalmi-gazdasági értelemben, kivédve a neoliberális globalizációs modell káros hatásait.
„A gyermekvállaláshoz mindenekelőtt egy stabil partnerre van szükség, a párkapcsolatok instabilitása minden országban az egyik legfőbb oka annak, hogy ma jóval alacsonyabb a termékenység, mint évtizedekkel ezelőtt” – fedte fel Spéder, majd rámutatott, hogy az északi országokkal szemben Közép-Európában nőtt a gyermekvállalási hajlandóság és a termékenység.
Spéder a Portfolio-nak adott interjúban azt is elmondta, hogy „Az elemzések alapján a házasoknak több gyermekük születik, mint az élettársi kapcsolatban élőknek, talán az északi országokat és Franciaországot kivéve. Az elmúlt években valódi házasságkötési »boomot« éltünk meg, a házasságkötések száma főleg a családtámogatási intézkedések bevezetésének következtében ugrott meg.
10 évvel ezelőtt annak esélye, hogy egy nő élete során megházasodik, 36 százalék volt, jelenleg ez 94 százalék.”
A kutatóintézet igazgatója rámutatott, hogy a családpolitikai akcióterv 2019. februári bejelentése után 9 hónappal, az előző év azonos időszakához képest nőni kezdtek a gyermekszámok, és ez addig tartott, amíg meg nem érkezett a Covid járvány, ami ezt átmeneti időre visszavetette, majd a lezáró intézkedések feloldását követően a születésszám újra növekedésnek indult.
„Az a magyar kormányzat pechje, hogy pont akkor érkezett meg a Covid, amikor nagyon jelentős családtámogatási intézkedéseket vezettek be, így csak az első 8-10 hónapban tudta kifejteni a hatását teljes mértékben”
– fogalmazott.
Nincs minden veszve, Spéder Zsolt szerint
„Magyarország azon országok között van, ahol az egyes hullámokat követően a termékenység visszaállása látszik.”
Végezetül rámutatott, hogy a családtámogatás és a munkalehetőségek mellett más tényezőkön is múlik a gyerekvállalás, ilyen a stabil párkapcsolat megléte, az alapvető értékbeállítódottságok, illetve az attitűdök milyensége.
„Nem lehet csak egy elemet kiemelni, ezek mind fontosak abban, hogy megértsük, hogyan alakulnak a termékenységi viszonyok” – zárta gondolatait a népességkutató intézet igazgatója.
Borítókép: MTI/Veres Nándor.